Nagyboldogasszony (Szűz Mária Mennybevétele) a titulus, augusztus 15. a búcsú ünnepe.

A településről rövid történelmi áttekintés:
Miklósfa, az egykori Zenth Myklós, 1872-től Horváthszentmiklós, majd a 19. századtól Somogyszentmiklós névre hallgató település. A középkori eredetű falu neve alapján Szent Miklósnak szentelt plébánia templommal rendelkezett. A falu a középkorban nem az egykori országút mellé települt: a régi országút a falu nyugati peremén húzódott a mai temető mellett és itt állhatott középkori plébániatemploma is.

A településre vonatkozó, 1278-as írott forrás „Sánctus Nikolaus de iuxta Kanysa”-ként említi a falut. (Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza 1893. III. 109.) A templomnak 1554-ben már nem volt plébánosa, 1566-tól a törökök többször pusztítják a falut, mely 1593-ban már teljesen kihalt. A török háborúk után egy 1715 évi összeírásban Horvát-Szent-Milósnak nevezik a települést és ekkor 9 horvát, illetve 6 magyar háztartást említenek. (Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai)

1733-tól a Festetics család birtoka lett a település.

A jelenlegi templomunk 1765-ben épült és Festetics Kristóf építette barokk stílusban.
Alaprajza centrális, a központi térhez négy irányban egy-egy félköríves karéj csatlakozva görög keresztet formáz. A középső részt egy lapos kupola boltozat fedi, fölötte a barokk hagyma sisakos kis karcsú torony emelkedik.
A belső központi teret ovális alaprajzú csehsüveges boltozat koronázza. A templom boltozatain a meglehetősen összetett Mária-ikonográfia jelenik meg. A központi kupolán Mária Mennybevétele van az angyalok kórusával és a Szentháromsággal, a félkupolák alsó sarkaiban pedig a Lorettoi-litánia Mária szimbólumai: A Tükör, az Elefántcsonttorony, a Kapu és Csillag. A virtuális csegelyeket a négy evangélista díszíti.

A főoltár barokkos stílusjegyeket mutató 20. századi alkotás. Az oltár, miképpen a falképek a templom tituláris szentjének ikonográfiáját tükrözi. Az oromzaton a Sedes Sapientiae: Mária trónol a Gyermek Jézussal az ölében, két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent József szobrok állnak. A tabernákulumot / Szentségtartó-szekrény/ két adoráló angyal őrzi.

A templomban kettő mellékoltár van. Az egyikén Jézus Szíve szobor áll, a másikon Pietas szobor. Ha szemben állunk a szentéllyel közvetlenül mellette jobb oldalt, Páduai Szent Antal szobra van. A kórus előtti jobboldali oszlopfő mellett Lisieux-i Szent Teréz szobra áll, baloldalon Szent Rita szobra látható. A karzaton 1941-ben épült 10 regiszteres 1 manuális orgona látható, amely a háború alatt készült és a felhasznált anyag minősége napjainkban sok problémát jelent.

A templomunkban kedden, pénteken, szombaton, vasárnap van szentmise. Hétköznapokon a téli időszakban 17 30h-kor, nyáriban 18h-kor, vasárnapokon 8 30h-kor kezdődik.